Zalaszántó hazánk-szerte ismert nevű település, az itt létesített Sztupa tette híressé.

A varázslatos természeti környezetben fekvő, erdők, hegyek övezte falu elképesztően gazdag örökséget tudhat magáénak. 

A Világosvár nevű hegyre korábban más kultúrájú népek nem építkeztek, nem hagytak örökséget. A veszprémi püspök is tudomásul vette és elfogadta a szentély megépítésének tervét. Az akkori polgármester már a kezdetekkor megbizonyosodott arról, hogy a Dalai Láma tudtával épül a szentély. Bécsben találkoztak és az ügyes diplomáciának köszönhetően a világbékéért épített épületet személyesen a XIV. Dalai Láma (Tendzin Gyaco) avatta fel 1993. június 17-én.

A másik legkeresetteb turistacélpont Tátika vára, mely a Keszthelyi-hegység 413 méter magas, vulkanikus eredetű bazaltkúpján épült az 13. század első harmadában. A korábbi, kevésbé biztonságosnak tartott „Alsó Tátika vár” fölött, a hegy tetején építtette Zlaudus veszprémi püspök a romjaiban ma is felehetetlen élményt adó „Felső várat”.

Az Ádám utcában fellelhető Kotsy Vízimalom egyedülálló építészeti és ipartörténeti műemlék. A malom épületét a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 2000 januárjában vásárolta meg, majd felújítás után múzeumot alakított ki.

Az épített örökség kiemelkedő elemei a Tájház és a Gersei Pethő kúria épülete. A Gersei Pethő család fontos szerepet játszott Zalaszántó történetében. Zsigmond király 1437- ben adományozta a települést és környékét a főnemesi családnak. A falu Fő utcáján álló családi kúria feltehetőleg már a 17. század környékén állt, felújítást követően közösségi szolgáltató térként működik, ahol kiállításokat, bemutatókat, rendezvényeket tartanak. 

Vallással kapcsolatos értékek is szép számmal tűnnek fel, elragadó a Szent Kozma és Damján templom. Az egyhajós, félköríves szentélyű, zömök tornyos Szent Vendel kápolna Magyarország egyik legkisebb kápolnája, amely eredetileg a „Szeplőtlen fogantatás kápolna” nevet viselte. A Szent Donát kápolna a Derék-hegy legszebb panorámáját nyújtó pontján létesült a szőlőskertek védőszentjének tiszteletére. A gazdák így reméltek nagyobb terméshozamot, illetve kíméletet az időjárás viszontagságaival szemben. A kápolna megépítését 1914-ben a helyi hívek adományaiból finanszírozták.

Borítókép és Sztúpa fotó: Márton Ede