Zalahaláp nevéből kitűnik, hogy még a Tapolcai-medence egységében, de már Zala megye határához közel fekszik (korábban Zala vármegye része volt).

A Haláp-hegy eltüntetett teteje emlékeztet bennünket a területen zajlott bazaltbányászat okozta természeti károkra. Mára szerencsére a tájseb a jó irányú turisztikai fejlesztésnek köszönhetően javunkra fordult. Az 5-6 millió évvel ezelőtt zajlott vulkáni tevékenység eredményeként létrejött tanúhegyen pár évvel ezelőtt könnyen bejárható, sok látnivalót ígérő tanösvényt alakítottak ki. Az útvonal közel 3 km-es ösvénye másfél óra alatt akár kisgyerekekkel is kényelmesen végigróható. Utunk során információs táblák segítenek a tájékozódásban. A régi kőbánya helyén megnyílt Ébredő Vulkán szoborparkban művészi eszközökkel kívánják ellensúlyozni a bányászat által okozott tájsebet. A bányából a 100 év alatt 50 milliárd tonna követ termeltek ki, aminek eredményeként a hegy sipkája teljesen eltűnt. A gondolatébresztő modern kőszobrok, szoborcsoportok, bazalt emberi alakok lenyűgöző hatással és természetességgel idomulnak bele a tájba. Újabb szobrok elhelyezését tervezik.

Szőlőhegy lévén, a szőlővel és borral kapcsolatos rendezvények is vonzzák a látogatókat. 

A falu védett műemlékei között a római katolikus templomot és az egykori barokk Prónay-kastélyt is felfedezhetjük. Szent Vendel és Szent Flórián szobra is feltűnik a településen.

Zalahaláphoz tartozik Ódörögd, melynek vadregényes, békés környezete egy templom maradványait is rejti. Szellős erdő ölelésében tűnik fel a még büszkén magasodó torony. Közelébe érve káprázatos a látvány, egyedi részletei, díszítményei még jól láthatók. Az emlékezet szerint 1433-ban épített a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére kápolnát Halápi László. Az építmény java részét terméskőből rakták, a boltozatokat, illetve a kriptát- melyek feltehetően nem középkori eredetűek- téglából falazták. 

Ódörögd kastélyát a Halápi család építtette.