Hullámzó szántókkal telített tájon haladva érjük el az Eger-patak völgyében húzódó települést.

A Balaton-felvidék határán járunk, a Művészetek Völgye közkedvelt térségében. A római kori leletanyagban bővelkedő Vigántpetend legkorábbi okleveles említése Wyghant néven 1269-ben történt. 

Vigánt falu a templom-domb déli és keleti lejtőjén húzódott, a mai Szentegyházi-dűlő területén, Petend falu István nevű papját 1333-ban említették a feljegyzések. 

A faluban a római katolikus templom és az evangélikus harangtorony élvez műemléki védelmet. A plébániatemplom 1757 és 1760 között épült barokk stílusban. Az építkezésben részt vett a magyarországi barokk kiemelkedő építésze, Fellner Jakab. A Petőfi utca 4. szám alatt áll az igazán kedves színfoltként megjelenő, sajnos nem túl jó állapotú harangtorony. 

Érdemes végigsétálni a kistelepülésen, egy felfedező út során számos egyedi tájérték mutatkozik, köztük keresztek, faszobrok és érdekes motívumokkal ellátott kutak. 

A belterület felől, emelkedő térszínen haladva, szerpentines úton juthatunk el Nagyvázsonyba, a nyugati fekvésű egykori szőlőhegyi részen át. Az egyik hajtűkanyarnál érdekes építményre lehetünk figyelmesek: egy rendhagyó kőépítmény uralkodik a dombtetőn. Az egykori római hadiút nyomvonalánál létesített parkban álló Római Őrtorony Kilátót Szent Márton tiszteletére ajánlották, 2016-tól látogatható. A csendes, nyugodt környezet remek feltöltődési lehetőséget biztosít, a közel 180 fokos átfogású kilátás pedig elvarázsol minket.