Veszprémtől Balatonalmádi felé haladva esik útba Szentkirályszabadja. Határa széles, földúton Felsőörsre is eljuthatunk innen. 

Neve korábban Szabadi volt, mivel a hagyományok szerint Szent István királytól kapta nemesi kiváltságát. Később Urszabadinak, majd Szentkirályszabadinak nevezték. A királyi kiváltságos falu első okleveles említése 1269-ből származik. Radnóti Miklós költő munkaszolgálatos fogolyként az utolsó gyalogmenetre innen indult, s itt írta utolsó fennmaradt versét is. A ház, melyben néhány napot töltött, a Radnóti Emlékház majd Tájház, ezzel tisztelegnek a tragikus sorsú költő emléke előtt.

A Balaton és Veszprém város közelsége miatt jelentős a nyári idegenforgalom, sokan érkeznek ide biciklivel a kerékpárúton. Jeles műemlékek az Árpád-kori templom alapjaira épült román stílusú katolikus templom, a református templom, a Tájház és a Szent István király-kút. 

Szentkirályszabadja érdekes arculatú falu, a történelem folyamán kialakult szerkezetéből több jegyet is megőrzött. Az egyik ilyen elem az összetartozás emlékét tükröző tömör építkezés. A települést keresztül-kasul átszelő közök éppen kocsi szélességűek.

A római katolikus templom különleges külsejével ragadja meg a figyelmünket. A 13. században épült román stílusban, majd a 14-15. században átalakították, így gótikus jegyeket is visel. Később barokk stílusban a hajót is bővítették. A Szent István király tiszteletére szentelt templom apszisa félkör alaprajzú. Számos helyi védelem alatt álló épület gazdagítja az utcaképet, némelyik emeletes kialakítású. A Talián-Horváth kastély jelenleg a polgármesteri hivatalnak ad otthont. 

A faluból érdemes Balatonalmádi felé kirándulni, felfedezve a hegyi térség értékeit.