A Lesence-vidék elképesztő változatossága mindenkit lenyűgöz.

A Tapolcai-medence mellett, a Keszthelyi-hegység keleti szegletében elterülő térség hullámzó tája igen gazdag élménypotenciállal kecsegtet. Lesencefalu Lesencetomaj mellett fekszik, elképesztően szép természeti környezetben, völgyoldalakra felhúzódva. 

Az első írásos emlékek 1365-ben, majd 1516-ban említették Németfalu néven. Feltételezhetően a településnév előtagja német telepesekre utalt. A 19. század második felétől a helységnév elé megkülönböztető jelzőként a Lesence-patak neve került.

A faluképet a gótikus részletekkel rendelkező barokk római katolikus templom uralja. A templom jelenlegi formáját 1808-1809-ben nyerte el, amikor Nedeczky Károly veszprémi nagyprépost átalakíttatta. Az átalakítás során új szentélyt, oltárt, sekrestyét és kórust építettek. A megújított templomot Szent Péter és Szent Pál tiszteletére szentelték. Egyhajós, a keleti oldalon a sokszögzáródású szentély és a sekrestye található. A nyugati homlokzatból ugrik előre a négyszögletes alaprajzú, felfelé nyolcszögben folytatódó gót stílusú torony, melybe két eltérő nagyságú harangot helyeztek el. 

Szőlőhegyén áll a Szent Donát kápolna, mely autentikus megjelenésével, a körülötte lévő szőlővel mesébe illően ég az ember emlékezetébe. A kistemplom belsejét is érdemes szemrevételezni, falképe különleges. Tornya nincs, csupán a bejárat fölötti nyitott harangtartó tölti be a szerepet. Megőrzésre érdemes szőlőhegyi tájrészletek jellemzik a települést, mely tájképi szempontból igen különleges adottságú. 

Mívesen kialakított kőkereszteket találunk a falu több pontján, melyek figyelemre érdemesek, többségül művészeti értéke révén helyi védelem alatt áll.