A vulkáni tanúhegyek ölelésében, a Káli-medence peremén, de már a Tapolcai-medence területén fekszik Káptalantóti. A termelői piacáról híressé vált falut emberek százai keresik fel hétvégente vásárlási, illetve kirándulási célzattal. 

A település gazdagságát a helyi értéktár nyilvánosan elérhető anyaga is alátámasztja, széles körben, büszkén mutatják be értékeiket. Számos vallással kapcsolatos értéket- a római katolikus templomot, a Bács-hegyi kápolnát, valamint kőkereszteket- jegyeznek, és megemlékeznek a népi lakóházakról, alkotóművészek munkásságáról és a természeti kincsekről is. 

Káptalantóti nevében is benne foglaltatik a település legjelentősebb hegye, a 346 m magas Tóti-hegy, amely bazaltvulkanizmus révén jött létre. Formája, elhelyezkedése a tájban meghatározó, jellegzetes. Területe a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, a hegytetető térsége fokozottan védett. Több irányból közelíthető, úthálózata jó, csúcsára jelzett turistaút vezet. Meghódítása különleges élménnyel jár, elképesztő körpanoráma tárul fel a legmagasabb pontról. A kormeghatározások alapján a Tóti-hegy a többi tanúhegynél idősebb, 5,7 millió éves.

A keleti határnál húzódó Sabar-hegy elsősorban középkori templomromjáról vált híressé, de az utóbbi években a hegy nevét viselő borászat is jó eredményeket ért el, öregbítve ezzel a Badacsonyi Borvidék hírnevét. A Bodoki-dűlőben a szőlő, a szőlőművelők, kocsmárosok védőszentjeként tisztelt Szent Orbán szobrával is találkozunk.

Figyelemre méltó élőhely a Bácsi-rét, melynek nedves kaszálóin szeptemberben tömegesen virít az őszi kikerics.