Első említése 1269. Egytelkes nemesek és györszenmártoni bencés főapátság jobbágyainak faluja a középkorban.

1358-ban hat malmáról tettek említést. A török háborúk során elszéledt lakossága a XVII. század végére visszatért.

Az Eger-víz völgyében húzódó Kapolcs neve összeforrt a Művészetek Völgye nagy múltú fesztiváljával. A falu és környéke látogatók ezreit vonzza a nívós eseménysorozat alkalmával. Kapolcs színes és sokrétű település, a falut átszelő patakon ősidők óta vízimalmok működtek, melyek nagy részét példamutatóan felújították. Az itteni és környékbeli vízimalmokról 2014-ben készítettek filmet, mely DVD formájában jelent meg. 

A falukép egyedi hangulatot közvetít, érdemes elmerülni az épített örökség emlékeiben. 

A reformáció során a falu lakosságának nagyobb része a lutheri hitre tért át, ám a 18. században Padányi Bíró Márton püspök templomokat foglalt vissza a protestánsoktól. Ő állíttatta helyre a kapolcsi katolikus templomot, melynek legszebb kincse a fekete Mária oltárkép. 

A falumúzeumot egy XIX. századi kovácsműhelyben rendezték be, eredeti füstöskonyhával, parasztszobával. 

Számos ismert művész kötődik Kapolcshoz, köztük festőművészek, zeneszerzők, keramikusok. 

Bármely évszakban ajánlott felkeresni a községet, mivel igazán különleges turistacélpontok érhetők el a festői patakvölgyből kiindulva. A Káli-medencét övező peremhegy, a Fekete-hegy izgalmas természeti kincseket tartogat: a Király-kő, a bazalthegy rendhagyó tavacskái, a források és sziklaképződmények mellett az Eötvös-kilátót is célba vehetjük. A néphit szerint a Király-kő csúcsán lévő földsáncok Attila várának maradványai.

Geológiai szempontból kiemelkedő érték a Bondoró-hegy délkeleti sziklapereméről nyíló, bazaltban kialakult Pokol-lik. A barlang 4,5 méter magas és 3,5 méter széles háromszögformájú száját a fokozatosan alacsonyodó, 24 méter hosszú főág követi. Régészeti lelőhelyként is számon tartják.