A Balaton parti Cseri-dűlő forrásainál nagyméretű őskori (késő rézkori, késő bronzkori) telephelyek maradványai kerültek elő.

A mai falu első említése 1288. A török háborúk során többször feldúlták, 1648 után hosszú időre elnéptelenedett, és csak a XVIII. században települt újjá. A mai templom 1846-ban épült a XIII. századi templom maradványainak felhasználásával.

Balatonszepezd neve fogalommá vált a nyaralótársadalom körében. A Zánka és Révfülöp között elterülő egykori halászfalu napjainkra kiterjedt üdülő övezetekkel bír, változatos településképet mutatva ez által.

A terület az őskortól kezdve lakott, rézkori cserepekről, bronzkori halomsírok leleteiről is szólnak a feljegyzések. A Szepezd helységnév bizonyára személynévből keletkezett, a falu neve 1934-től kezdve hivatalosan Balatonszepezd. A község írott történelmét az 1276 körüli időktől követhetjük nyomon. A „Szepezdi Krónika” címmel, a faluban élő Németh Ferenc jóvoltából összeállított kötetekből részletes képet kaphatunk a múltról és a jelenről egyaránt.

A 20. század elején megépült vasútvonal révén megélénkült az érdeklődés Szepezd iránt is. Az aktív üdülési tevékenységről tanúskodnak a falu utcáiról látható csodálatos, sokszor erdei környezetbe simuló villaépületek, nyaralóházak. A népi építészet emlékei is feltűnnek egy-egy náddal fedett lakóház képében. Az ófalu területe mesebeli, a központi térségben emelkedik a Református templom és az Evangélikus templom, a szűk, kanyargós utcák találkozásánál. Különleges élményt kínál a part közelében létesített Panoráma sétány, amelyet kilátóteraszokkal egészítettek ki. A Római katolikus templomtól a szép fekvésű temetőig sétálva a Balaton csodálatos látványával telítődik el a szem és a lélek.

A környéken jellemzően előforduló kőzet, a permi vörös homokkő arca nyomja rá bélyegét Szepezd településképére, a házfalakról, kerítésekből és a talajról is ez köszön vissza. Egyedi érték ez, mely a település identitását erősíti.

A szőlőműveléshez és borkészítéshez kapcsolódó értékeket is megtaláljuk a belterület felett magasodó hegyoldalakon, több pince-présház is országos védelmet érdemelt.

Számos híres ember, köztük Virius Vince jószágkormányzó, Bertha Bulcsu író, és Sebestyén Gyula néprajzkutató-író is a településhez kötődik. A Szepezdfürdőn álló, egykori Sebestyén-kastély előterében magasodik a Pogány-kő, amely egy rovásírásos homokkő szikla.