A Balaton kapujaként is emlegetett Balatonakarattya különleges hatással bír, hiszen akár vonattal, akár közúton érkezünk a magyar tengerhez, itt érint meg először a víz, a nyaralás, a szabadidő kellemes eltöltésének szele.

A Balaton látványa innen uralja a tájképet, s a keleti part mentén lassan elérjük az északi part térségét is.

A település környékén az Árpád-korban több falu helyezkedett el. A török időkben e falvakkal együtt a mai Akarattya helyén állott falucska is elpusztulhatott, majd 1718-ban bukkan fel újra a maihoz hasonló néven. A név magyar eredetű, az akarat szóból képződött. Jelentése arra utal, hogy a terület használói a király akaratából bizonyos szolgáltatásoktól mentesültek letelepedéskor.

Országos hírű, kiemelt értéke a településnek a legendás Rákóczi-fa, amely a 71-es út közelében, egy óriási parkban lelhető fel. A mára már csak emlékében, töredékében fennmaradt akarattyai szilfa – amelynek árnyékában a monda szerint a fejedelem kinyilvánította „a nemzet akarattyát”– a Balaton magaspartján, az egykori csárda mellett állt több évszázadig. A Rákóczi-fa alatt a néphit alapján megpihent a fejedelem. Eötvös Károly szerint már az 1532-es Kenesei országgyűlés idején is létezett.

A kifejezetten nagy területű zöldfelülettel rendelkező Rákóczi parkban több emlékmű, illetve érdekes műalkotás fedezhető fel. A főút felől közelítve egy rendhagyó, két kezet formáló alkotás tűnik fel, ez a harmadik évezred kapuja. Péterfy Gizella szobrászművész millennium évében felállított kapuján léphetünk át. Tovább haladva látható a Rákóczit ábrázoló dombormű, illetve Wass Albert emlékműve.

Balatonakarattya templomát újjáépítés után 2016-ban szentelték fel. A Kisfaludy sétányon elérhető kilátóból elképesztő panoráma tárul fel a Balaton felé.

Borítókép: Kovács Péter